A várbéli villamos teherelosztó épület alternatív hasznosítására tett vizsgálataink során arra jutottunk, hogy az épület gond nélkül felújítható, átalakítható. Az épület tér és szerkezeti struktúrája lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen funkciót könnyedén szolgáljon ki, és felújítása egyértelműen költséghatékonyabb, és ami még inkább fontos, ökologikusabb, mint a bontása.

A legkézenfekvőbb új funkciók az irodaház, a galéria, vagy éppenséggel az építészeti múzeum, műteremház kialakítása lenne, amibe akár hallgatókként mi is szívesen részt vállalunk.

Az alternatívát így valószínű nem ezen a téren, hanem a szemléletben kell ajánlani, erre teszünk mi itt kísérletet. 

„Minthogy az identitást jórészt szubsztanciából, a történetiből, a kontextusból, a létezőből eredeztetjük, nehezen tudjuk elképzelni, hogy bármi, ami korunk terméke – vagyis amit mi hoztunk létre – maga is alakítója lehetne. Az emberi népességnövekedésnek exponenciális voltából ugyanakkor az következik, hogy a múlt egy bizonyos ponton túl »kicsivé« válik ahhoz, hogy mindenki otthonra leljen benne, részt kapjon belőle. Mi magunk éljük fel. Minthogy a történelem jelentős részben az építészetben ölt testet, a mai népesség elkerülhetetlenül szétfeszíti és elhasználja a meglévő állományt. Túlhaladott az a nézet, hogy az identitás a múlt ilyen értelmű felosztásán alapul: nem csak azért, mert a folyamatos népességnövekedés stabil modelljét feltételezve aránylag mind kevesebb az, ami felosztható, hanem a történelem sajnálatos felezési ideje miatt is: minél inkább visszaélünk vele, annál inkább elveszíti a jelentését – egészen addig, hogy már bántóan semmitmondóvá válik. Ezt a kiürülést csak fokozza a turisták folyamatosan növekvő tömege: ez a siserehad a karakter folytonos keresése közben a létrejött identitásokat is értelem nélküli porrá őrli. Az identitás olyan, mint egy egérfogó, amiben egyre több és több egérnek kell megosztoznia ugyanazon a csalin, és amelyről, ha közelebbről szemügyre vesszük, kiderülhet, hogy évszázadok óta üres.”

(Rem Koolhaas)

Kolossváry Bernadett és Gácsi Zsuzsanna pályaműve